Flóra adatbázis

Sárkány-Kiss Endre - Bücs Szilárd - Markó Bálint (szerk.)

Fritillaria montana - kockásliliom

Csoport : Bennszülött és szűk elterjedésű elemek (endémikus, dacikus, balkáni elterjedésű fajok)
Család : Liliomfélék családja (Liliaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: G
Talajnedvesség igény: 3
Hőigény: 3
Talaj igény – talajreakció: 4
Cönológiai besorolások: Querco-Fagetea Orno-Cotinetalia Festucetalia valesiacae
Flóraelem : balc-cauc

Keleties elterjedésű, a Kaukázustól a Balkán félsziget nyugati részéig megtalálható liliomféle. Bár magyar neve megegyezik a népszerűbb mocsári kockáslilioméval (F. meleagris), különálló fajról van szó, amely kisebb termetű, levelei átellenesek, virága is kisebb, s mocsári rokonától eltérően fényben gazdag sík- és dombvidéki lomberdőkben, erdőssztyepp cserjésekben él.
Hagymája apró, kerekded, 1 cm átmérőjű, amelyből magányos, alsó részén csupasz, 20-40 cm hosszú szár nő. Levelei szálasak, ritkábban lándzsásak, kihegyesedők. A virágkocsány virágzáskor lehajló, virágai bókolók (egy-két, néha hat virágot is hozhat). A lepel harang alakú, a lepellevelek hosszúkás tojásdadok, két-három centiméter hosszúak, három erűek. A lepel sárga és bordó foltos (elmosódottan “kockás”), mézfejtője tojásdad, a kocsány éréskor kiegyenesedik. Kora tavasszal nyílik, védett, de nem nagyon ritka növény.

Astragalus péterfii - Péterfi-csüdfű, Péterfi-féle bóka

Csoport : Bennszülött és szűk elterjedésű elemek (endémikus, dacikus, balkáni elterjedésű fajok)
Család : Pillangósvirágúak v. hüvelyesek családja (Leguminosae v, Fabaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: H
Talajnedvesség igény: 1.5
Hőigény: 4
Talaj igény – talajreakció: 4.5
Cönológiai besorolások: Festuco-Brometea Stipion lessingianae
Flóraelem : dac (end)

Több nemzetközi Vörös-listán és természetvédelmi keret-egyezményben is szereplő endémikus (bennszülött) csüdfű-fajunk, amely a Mezőségen alakult ki; a magyarszováti (Suatu) Bánffy hegyen és a szomszédos Magyarkályán (Căian) határában fordul elő. Akár 50 cm-es magasságot is elérhet, szára és levelei a rányomott szőrzet miatt kékes-zöldnek tűnnek. Május-júniusban nyíló kicsiny virágai halványsárgák, tömött fejecskékben állnak. Termése (hüvelytermés) is molyhos.A Péterfi-csüdfüvet elsőként Péterfi Márton kolozsvári mohakutató gyűjtötte, róla nevezte el 1916-ban Jávorka Sándor , a faj leírója.

Cornus sanguinea - veresgyűrű som

Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Család : Somfélék családja (Cornaceae)
Raunkiaer életforma-kategória:  M
Talajnedvesség igény: 3
Hőigény: 3
Talaj igény – talajreakció: 4
Cönológiai besorolások: Querco-Fagetea Prunetalia (car)
Flóraelem : euc

Három-négy méter magasra növő, dúsan elágazó cserje. Friss hajtásai molyhosak és vörösesek, innen ered neve is. A hajtásokon a rügyek rügypikkely nélküliek, a levelek átellenesen állnak, ép szélűek, fokozatosan csúcsba keskenyednek. Színét és fonákját egyaránt rövid szőrök borítják. (Levelei alapján is könnyen megkülönböztethetjük a húsos somtól: ennek levél-szőrzete nem egyenletes, a levélfonák érzugaiban kis szőrcsomók találhatók, amelyek a veresgyűrű somnál hiányoznak.) Virágzatai csúcsállók, bogernyőt alkotnak, virágai fehérek, aprók, négyszirmúak. A virágok csak a levélbomlás után jelennek meg, május-június folyamán. Termése fiatalon zöldes, később megfeketedő álcsontár. Ártéri puha- és keményfaligetek valamint dombvidéki üdébb erdők cserjéje, a hegyvidékről hiányzik. Gyakran ültetik sövénynek vagy talajfogó cserjének.

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2007
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék