Flóra adatbázis

Sárkány-Kiss Endre - Bücs Szilárd - Markó Bálint (szerk.)

A Fekete-tenger környékéről származó fajok (pontuszi növények)

Asyneuma canescens - harangcsillag
Clematis recta - egyenes iszalag
Iris aphylla - magyar nőszirom
Iris graminea - pázsitos nőszirom
Iris variegata - tarka nőszirom

Scutellaria supina - henye csukóka

Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Család : Ajakosok családja (Lamiaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: H
Talajnedvesség igény: 2.5
Hőigény: 2.5
Talaj igény – talajreakció: 3
Cönológiai besorolások: Seslerio-Festucion pallentis
Flóraelem : eua (cont)

E feltűnően nagy és látványos virágú csukóka egyedül nálunk fordul elő a Kárpátmedencében. Egyszerű, vagy elágazó szárú, akár 50 cm-re is megnövő növény, levelei tojásdad vagy hosszúkás-tojásdad alakúak, az alsók rövid-nyelesek, a felsők többé-kevésbé ülők, szegélyül fogazott, levélfonákjuk rövid szőrű, az erek mentén mirigyszőrös. Virágzata tömött, pártája sárga, gyakran lila foltokkal, csészéje és pártájának külső része szintén mirigyszőrös. Június–augusztusban virágzik.Keleti elterjedésű faj, Romániában egyetlen biztos, számontartott előfordulási helye Magyarbagó (Băgău) község határa, de jelezték korábban a Túri hasadékból, Marosvásárhely, Balázsfalva környékéről is.

Iris aphylla - magyar nőszirom

Csoport : A Fekete-tenger környékéről származó fajok (pontuszi növények)
Család : Nősziromfélék családja (Iridaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: G
Talajnedvesség igény: 2
Hőigény: 0
Talaj igény – talajreakció: 0
Cönológiai besorolások: Festucion rupicolae Festucetalia valesiacae Aceri-Quercion
Flóraelem : pont-pan

Kistermetű, “szakállas” lepellevelű faj. Levelei a szárnál kissé hosszabbak, vagy azzal egyenlő hosszúságúak, egy-három centiméter szélesek, ívesen hajlók, kihegyesedők, lemezük bordás. A virágos szár vékony, néha középtájon egy-két kisebb murvalevél-szerű szárlevéllel, általában kétvirágúak. Lepellevelei lilásak vagy ibolyásvörösek. A külső lepellevelek visszás tojásdadok, kb. 5 cm hosszúak, középerük táján fehér vagy halványsárga, jól látható szőrsor van. A belsők keskenyebbek, nyelesek. Virágzati buroklevelei zöldek, keskeny hártyás szegéllyel. Május-júniusban virágzik, sziklagyepekben, homoki tölgyesekben, réteken él.

Quercus petraea - kocsánytalan tölgy

Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Család : Bükkfélék családja (Fagaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: MM - M
Talajnedvesség igény:  2.5
Hőigény: 3
Talaj igény – talajreakció: 0
Cönológiai besorolások: Quercion pubescenti-petraeae (car)
Flóraelem : eur

Magas, megfelelő körülmények között akár 40 métert is elérő, lombhullató fa. Törzse egyenes, a szabadon álló egyedek koronája kiszélesedő, boltozatos. Kérge fiatalon sima, idős korára barnásszürke, hosszanti és kereszt irányba is repedezett, barázdás, új hajtásai sötétzöldek, csupaszok. A levelek a hajtások csúcsa felé tömörülnek, lemezük fordított tojásdad, 8-15 cm hosszú, karéjos (5-9 pár karéj), a karéjok az alap felé haladva egyre kisebbek, csúcsuk lekerekített. Felületük fényeszöld, fonákjuk fiatalon enyhén molyhos, később már legfeljebb csak az érzugokban lelhetők fel apró szőrpamacsok. A kocsányos tölgy levelétől egyenletes lefutó levélválla és aránylag hosszú (1-2 cm-es) levélnyele alapján különíthető el. Porzós virágai barkákba tömörülnek, a termős virágok nyeletlenek (kocsánytalanok), ezért a makktermések is ülők, legfeljebb rövid nyelűek. A kupacs fedelékes pikkelyű, belőle áll ki a tojásdad makktermés. Májusban, lombfakadással egyidőben virágzik. Dombvidéki lombhullató erdők erdőalkotó faja, elegyfaként síkvidéki és hegyvidéki erdőkben is megjelenik. Gyakran ültetik értékes fája miatt.

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2007
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék