Flóra adatbázis

Sárkány-Kiss Endre - Bücs Szilárd - Markó Bálint (szerk.)

Pontuszi-pannon elterjedésű fajok

Astragalus asper - érdes csüdfű
Astragalus dasyanthus - gyapjas csüdfű
Bulbochodium versicolor - egyhajúvirág
Cephalaria uralensis - uráli fejvirág
Crambe tataria - tátorján
Echium rubrum - piros kígyószisz
Lathyrus pannonicus - magyar lednek
Linum nervosum - inas len
Nepeta ucranica - keleti macskamenta
Salvia transsilvanica - erdélyi zsálya
Serratula wolfii - pompás zsoltina
Taraxacum serotinum - kései pitypang
Vinca herbacea - pusztai meténg
Viola ambigua - csuklyás ibolya

Crambe tataria - tátorján

Csoport : Pontuszi-pannon elterjedésű fajok
Család : Keresztesvirágúak családja (Brassicaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: H
Talajnedvesség igény: 2
Hőigény: 4
Talaj igény – talajreakció: 4.5
Cönológiai besorolások: Agropyro-Kochion Festucion rupicolae
Flóraelem : pont-pan

Nagy, dúsan ágas, szinte bokorszerű növény, virágzáskor bohókás színfoltja az eróziónak kitett, meredek szárazgyepeknek. A Mezőségen és környékén nem nagyon ritka, de tőlünk nyugatabbra már csak néhány élőhelyét tartják számon. Fekete-tenger környéki sztyeppnövény. Magyar neve valószínűleg terjedésére utal, az alföldön a tátorján szó régiesen fergeteget, szélvészt jelent, s a növény kóróit a szél gyakran görgeti le a völgybe, közben szétszórva magvait. Román neve “oiţe” (báránykák), s valóban, távolabbról nézve a virágzó tátorjánok elszórt nyájnak tűnnek a legelőoldalban.Szára csupasz, elágazó, tőlevelei nagyok, két-háromszorosan szárnyasan szeldeltek vagy osztottak. Virágai aprók, fehérek, összetett fürtökben állnak az ágvégeken. Áprilistól júniusig virágzik.

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2007
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék