Flóra adatbázis

Sárkány-Kiss Endre - Bücs Szilárd - Markó Bálint (szerk.)

Pontuszi-pannon elterjedésű fajok

Astragalus asper - érdes csüdfű
Astragalus dasyanthus - gyapjas csüdfű
Bulbochodium versicolor - egyhajúvirág
Cephalaria uralensis - uráli fejvirág
Crambe tataria - tátorján
Echium rubrum - piros kígyószisz
Lathyrus pannonicus - magyar lednek
Linum nervosum - inas len
Nepeta ucranica - keleti macskamenta
Salvia transsilvanica - erdélyi zsálya
Serratula wolfii - pompás zsoltina
Taraxacum serotinum - kései pitypang
Vinca herbacea - pusztai meténg
Viola ambigua - csuklyás ibolya

Serratula wolfii - pompás zsoltina

Csoport : Pontuszi-pannon elterjedésű fajok
Család : 
Raunkiaer életforma-kategória: H
Talajnedvesség igény: 3.5
Hőigény: 4
Talaj igény – talajreakció: 4
Cönológiai besorolások: Molinio-Arrhenatheretea
Flóraelem : eua (cont)

Magyar nevét valószínűleg hatalmas termetéről kapta, hiszen nemzetségének legnagyobb nálunk élő képviselője. Másfél méteresre is megnőhet, szára felálló, vaskos, sűrűn leveles. Levelei szárnyasan szeldeltek, fényes-zöldek, fonákukon enyhén szőrösek; az alsó szárlevelek akár 30-45 cm hosszúak is lehetnek. A szár elágazó, az elágazásokon ülő levelek kisebbek, szárnyasan szeldeltek, lantosak, a szárra lefutók. Fészekvirágzatai 2-3 cm szélesek, sűrűn fedelékes, összetapadó fészekpikkelyekkel, amelyek apró szőrösek. A fészekpikkelyeket gyakran sárgásbarna, finom molyhos réteg fedi. Pirosas-lila virágai augusztus-szeptember folyamán nyílnak. Latin fajnevét Wolff Gábor tordai gyógyszerészről, a Mezőség 19. századi flórakutatójáról kapta. Elterjedési területe nyugat felé a Mezőségig tart, keleten Szibériáig megtalálható. Ritka, védendő faj.

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2007
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék