Flóra adatbázis

Balkán-félszigeten és Délnyugat-Ázsiában elterjedt sztyeppi oroszlánfogfaj, 15-50 cm magasra nő, tőlevélrózsánként több, általában nem elágazó, szárat növeszt, amelyeket – akárcsak leveleit – erős-durva szőrzet borít. Leveli hosszúkásak, kanyargósan fogasak. Külső fészekpikkelyeinek szélét szintén apró elágazó szőrök övezik. Virágai sárgák, május-júliusban virítanak. Száraz gyepekben, sziklagyepekben, lejtősztyeppeken fordul elő, agyagos vagy mészköves alapkőzeten.

Erős, elágazó gyökerű, évelő növény. Szárai felállók, tövüktől elágazók, sűrűn fehéres-szürkésen borzas-szőrűek. Tőlevelei hosszú (5-10 cm) nyelűek, kerekdedek vagy vese alakúak, mélyen tenyeresen osztottak, általában 7 levélszelettel, a levélszeletek hármasan hasogatott csúcsúak. A szárlevelek átellenesen állnak, rövidebb nyelűek, alakjuk a tőlevelekéhez hasonló, pálhái megnyúlt tojásdadok, barnásak. Virágai hosszú (10 cm-es) kocsányon fejlődnek, magányosak, csészelevelei hosszúkás-tojásdadok, háromerűek, kihegyezettek, szirmai visszás tojásdadok, alapjuknál szőrözöttek, vörösek.
Májustól augusztusig virágzik, szárazabb erdőszegélyeken, karsztbokorerdőkben, tisztásokon, cserjésekben, kaszálóréteken él.

Cserje, esetleg fatermetű is lehet. Kérge sima és vékony. A hajtások kérge fiatalon zöld, később szürkésbarna lesz, rajta paraszemölcsökkel. Rügyei aprók és szőrösek. Levelei szélesek és tojásdadok vagy visszás tojásdadok, a csúcsuk kihegyesedő vagy lecsípett. A levéllemez széle ép, kis hullámokkal. Virágai aprók, zöldesfehér takaróval, 2-6 tagú bogas virágzatokba tömörülnek. 5-9 mm-es bogyótermései vannak, melyek kezdetben pirosak, érett állapotban feketék. Üde élőhelyek, gyertyános-bükkösök, ártéri ligeterdők lakója.